április 30-ig minden tanulót levélben értesítünk. Szeretettel várunk minden leendő bolyaist! Budapest, 2019. március 08. Király László igazgató Iskolánk nevelőtestületének (pedagógusok és nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak) nagy többsége csatlakozott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által 2019. március 14-én reggelre meghirdetett szolidaritási sztrájkjához, amely a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által erre a napra bejelentett sztrájk melletti szolidaritás kifejezése. A szolidaritási sztrájkot iskolánk órarendjéhez igazítva az első 2 órára hirdetjük meg, amely fél 8-tól – 09. 10-ig fog tartani. A tanítás a normál órarend szerint a 3. tanórától (9. 20-tól) folytatódik. Az első két óra ideje alatt nem lesznek tanórák, a tanulók felügyeletét – természetesen- ellátja az iskola. Pámer Éva, a PDSZ sztrájkbizottság vezetője Király László, igazgató az "Elektromos gördeszka pályázatával" különdíjban részesült. Videó a működésről Emlékezés az 1848-as eseményekre (tanítási nap nem tanórai keretben) A tanulók az osztályfőnökökkel megbeszélt helyen és időpontban találkoznak.
Az adatokból az látszik, hogy a nagyobb városok középiskoláinak tanárai a legaktívabbak, sokan a néhány órásnál hosszabb munkabeszüntetést is vállalnák, van olyan középiskola, ahol negyvenhét tanár közül negyvenketten sztrájkolnának. Szűcs Tamás szerint a sztrájkról nem kizárólag a számok alapján döntenek majd. "Ez elvi kérdés. Olyan helyzetben, ami ma van az oktatásban, a végső eszköz felmutatása is a feladataink közé tartozik" – mondta. A pedagógusok önálló sztrájkja előtt azonban hosszas egyezkedés várható a még elégséges szolgáltatásokról. Ha erről nem tudnak megegyezni a munkáltatókkal – a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal, a többi iskolafenntartóval -, bírósághoz kell fordulniuk. A szakszervezet álláspontja szerint akkor lenne "látható" a sztrájk, ha azok az iskolák, ahol a dolgozók nagy többsége vállalja a munkabeszüntetést, nem fogadna diákokat, hanem a tankerületeknek, a szakképzési centrumoknak, egyházaknak kellene megszervezniük a gyerekek elhelyezését. Tanársztrájk: hosszas egyezkedés kezdődik a még elégséges szolgáltatásról Megkezdené az egyeztetést a még elégséges szolgáltatásról a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és a többi munkáltatóval a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely január közepén alakított sztrájkbizottságot.
A szakszervezet kiemeli: ha a munkáltatók elfogadják a még elégséges szolgáltatásra tett javaslatukat március első hetében, akkor megkezdődhet a szolidaritási sztrájk előkészítése után annak tényleges végrehajtása, amely hasonló lesz a 2016 áprilisában tartott munkabeszüntetésekhez. Akkor is kétórás sztrájkot hirdettek: a pedagógusok az iskolákban voltak, de nem vették fel a munkát. A gyerekek felügyeletét ugyanakkor majdnem minden intézményben megoldották. A "nagy" sztrájk nem ilyen lesz Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke az Eduline-nak múlt héten arról beszélt: akkor kell "puha feltételeket" elfogadniuk a még elégséges szolgáltatásokról, ha gyorsan akarnak sztrájkot szervezni, egy kétórás figyelmeztető sztrájk vagy egy szolidaritási sztrájk esetében ez járható út, ám ha fajsúlyosabb sztrájkot szeretnének szervezni, akkor azt kell elérniük, hogy az oktatásban "valóban megálljon az élet". A PDSZ felméri a tanárok sztrájkhajlandóságát – az online felmérésben részt vevő pedagógusok nyolcvan százaléka sztrájkolna, és a PDSZ tagsága is nyitott a munkabeszüntetésre.
A kormány nem tartotta be ígéreteit, becsapta a szociális ágazatban dolgozókat, ezért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot – közölték a szakszervezetek. A közlemény szerint március 13-án a kormány azt ígérte a szakszervezeteknek, hogy kidolgoz egy bérfelzárkóztatási programot és megteremti a jogalapját a szociális ágazatban dolgozók kollektív szerződésének. Hozzátették, a kormány nevében tárgyalók az ígéretek teljesítéséhez határidőket is szabtak: április 30-át és június 30-át. A szakszervezetek szerint a kormány egyik határidőt és egyik ígéretét sem tartotta be, ezért döntöttek úgy, hogy a márciusban felfüggesztett sztrájkot megtartják. A közleményben kitérnek arra, hogy a szakszervezetek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérték az elégséges szolgáltatások megállapítását. A sztrájkot szervezők igazodnak a bírósági döntéshez, így alternatív időpontként jelölték meg november 13-t, a szociális munka napja utáni napot.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke felidézte: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen hirdetett sztrájkot januárban arra az esetre, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások. Hozzátette: a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik, és csak akkor, ha a dolgozók több mint fele csatlakozik. Jelezte: az MKKSZ-nek már több ezren jelezték, hogy részt vennének a sztrájkban, de folyamatosan csatlakoznak a felhívásukhoz a dolgozók, így a szakszervezet eleget tett a törvényi feltételeknek és a munkabeszüntetés törvényes lesz. Megjegyezte: a versenyszféra és a közigazgatás munkavállalói mellett a civilek is szolidárisak az önkormányzati köztisztviselőkkel, a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselőkkel és a szociális területen dolgozókkal. Jelezte: ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, akkor a sztrájk ideje alatt a munkabeszüntetéssel egyetértők a támogatás jelképét viselik majd a ruhájukon.
De figyelembe veszik az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság többi szakszervezetének esetleges más időpontját is. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a március 14-i sztrájk után elmondta: országszerte 7500-an, zömmel önkormányzati dolgozók vettek részt az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatás kormánytisztviselői körében meghirdetett sztrájkban. Hollik István kormányszóvivő akkor azt mondta, egyértelműen kimondható, hogy teljes kudarc volt a közszolgálati sztrájk, amelyet ellenzéki politikai akciónak nevezett. (MTI) Kapcsolódó cikkek: MKKSZ: 7500 köztisztviselő sztrájkol országszerte 2019. március 14. Fel kívánják hívni a kormányzat figyelmét arra a tarthatatlan helyzetre, hogy 11 éve nem emelkedett a köztisztviselői illetményalap – mondta a szakszervezet elnöke. MKKSZ: sztrájkra készülnek a közszolgálati dolgozók 2017. június 6. Sztrájkot hirdet július 17-re a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), ha nem tud megállapodni a kormánytisztviselők, önkormányzati köztisztviselők és közalkalmazottak béremeléséről a kormánnyal – jelentették be az MKKSZ képviselői kedden.
Kihirdette a tervezett sztrájk időpontját a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, az MKKSZ a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével együtt 2019. március 14-re tervez munkabeszüntetést. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, az Önkormányzati Köztisztviselők Szakszervezete, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete csütörtöki sajtótájékoztatójukon 12 követelést fogalmazott meg a kormány felé. A dolgozókat negatívan érintő kormányzati intézkedések, valamint az alacsony bérek miatt ősszel is több alkalommal tiltakoztak a szféra dolgozói, azonban a kormányzat akkor gyakorlatilag semmibe vette követeléseiket. Boros Péterné, az MKKSZ elnöke elmondta, hogy tájékoztatták Orbán Viktort arról, hogy a jogszabályoknak megfelelően előkészítették a munkabeszüntetést, valamint azt kérték Orbántól, hogy jelölje ki azokat, akik tárgyalnak a szakszervezettel.