• az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összeg 95%-át. • az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. • A) az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: 22. 800, -Ft/hó • B) az öregségi nyugdíj minimum 95%-a: 27. 075, -Ft/hó • C) az öregségi nyugdíj minimum 130%-a: 37. 050, -Ft/hó Ápolási díj • Jogosult: Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy - tartósan beteg 18 év alattiszemély gondozását, ápolását végzi (Szoc. 41. §) • A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén a Ktv. -ben meghatározott alapösszeg 100%-a:29. 500, -Ft • A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén a Ktv-ben meghatározott alapösszeg 130%-a: 38.
116. 000 Félszuperbruttó adóalap Érvényesíthető családi adóalap csökkentő kedvezmény 0 Fennmaradt, másik fél által érvényesíthető családi adóalap csökkentő kedvezmény Adóalap A kifizetést terhelő adók Számított SZJA 14. 800 Munkavállalót terhelő adók Nyugdíjjárulék 10, 00% 9. 300 Egészségbiztosítási járulék 7, 00% 6. 510 Munkavállalói járulék 1, 50% 1. 395 Nettó bér 60. 915
Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) • Közfoglalkoztatási bér 170/2011. (VIII. 24. 1. § (1) bek. Havi bér: 71 800 Ft/hó Heti bér: 16 525 Ft/hét Napi bér: 3 305 Ft/nap Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) • Garantált közfoglalkoztatási bér* 170/2011. )Korm. rend. Havi bér: 92 000 Ft/hó Heti bér: 21 175 Ft/ hét Napi: 4 235 Ft/nap • A garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót (közfoglalkoztatottat) illeti meg! A közszféra illetményei • Köztisztviselők illetményalapja 2011. évi CLXXXVIII. tv. (Költségvetési tv. ) 56. § (1) 1992. évi XXIII. (Ktv. ) 43. alapján: 38 650 Ft • Kormánytisztviselők illetményalapja 2011. § (2)2010. LVIII. (Ktjv. ) 18. alapján: 38 650 Ft • Közalkalmazotti illetménypótlék számítási alapja 2011. tv.. alapján: 20 000 Ft • Legalacsonyabb bírói, ügyészi alapilletmény – 1. fizetési fokozat: 391 600 Ft • Jogi segítői óradíj, kirendelt ügyvédi óradíj 3000 Ft Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás • Álláskeresési járadék: Munkaerő-piaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%-a: 93.
Fontos hozzátenni, hogy a Fidesz által bevezetett egykulcsos adó miatt a befizetett adó mértéke jövedelemtől függetlenül azonos, tehát – mivel minél nagyobb a jövedelem, a megélhetési költségek annak annál kisebb részét teszik ki – nagyobb kereset mellett tulajdonképpen arányaiban kevesebbet adót kell fizetni, a megélhetés költségek pedig nőttek az adott időszakban. Egy minimálbéres után 34212 Ft helyett már 81205 Ft-ot nyer az állam, így egyértelmű ő az a szereplő, akinek a minimálbér-emelés a legjobban megéri. via Címlapkép: Mérce
Ez tökéletesen mutatja, hogy hiába nézhet ki jól egy bruttó emelés, a nettó összegen ez nem változtat. Éppen emiatt 2014-ben valószínűsíthető, hogy lesz minimálbér-emelés, de ez a nettó összegen nem fog látszani.
Az a különbség, hogy amíg a szocialista kormányok kivonták a minimálbért a személyi jövedelemadó alól, 2010-ben a Fidesz nem elég, hogy bevezette az egykulcsos adót, még a minimálbért is újra szja-kötelessé tette. Ez pedig a legszegényebbeket sújtja. Mennyibe kerül a munkaadónak a minimálbér? A munkavállaló béréből levonják az összbérköltséget, a járulékokkal és adókkal együtt, ami megmutatja, hogy mennyibe kerül pontosan a bér. Az elmúlt 15 évben két olyan év volt, mindkettő a szocialista kormányzás idején, amikor a közterhek valóban csökkentek, 2003-ban és 2010-ben. 1999-ben például a 22 500 forintos minimálbér 34 538 forintba került, 17 258 volt a nettó, és 17 280 forint ment az államnak. Jelenleg a 98 ezer forintos bruttó jövedelem ára 125 930 forint, amiből 64 190 forint a munkavállalóé, 61 740 forint az államé. Így a minimálbér minden forintja majdnem 2 forintba kerül, ezért az emelés igazi nyertese valójában az állam. Ha a 2011-es 78 000 forintos bruttó összegből 60 600 forintot kapott a munkavállaló kézhez, ezt 2012-ben felemelték 93 000 forintra, amiből a nettó összeg nem sokkal több a korábbi évhez képest, 60 915 forinttal.
A Menedzsment Fórum írt részletes elemzést a magyar minimálbér alakulásáról és arról, hogy azt hogyan próbálja egy sikernarratívába ágyazni a kormány, amelyik ismét nem megalapozottan dicsekszik eredményével, csúsztat. Így van ez a minimálbér esetében. Amikor a kormányzati propaganda azt mondja, hogy 2010 óta a duplájára nőtt a minimálbér, akkor például nem emlékezik meg róla, hogy 2012-ben a 20 százalékos emelésre azért volt szükség, mert kivezették a minimálbéresek adójóváírását, így ha azt akarták, hogy a nettó keresete az embereknek ne csökkenjen, bruttó 20 százalékot kellett emelni. A nettó minimálbér egyébként 2010 és 2019 között 64, 5 százalékkal nőtt. Így évente átlagosan 4316 Ft-tal nőtt az elkölthető összeg, hisz 60236 Ft-tól 99085 Ft-ra emelkedett 2010 óta a havi nettó minimálbér. Azonban az állam elég jól járt. Az előbb említett jóváírás kivezetése nagy munkavállalói tehernek bizonyult, illetve a változatlan adóteher mellett is nőtt az államkasszába befizetett összeg, a minimálbérre bejelentettek 276, 3 százalékkal többet adnak bele, illetve a bruttó bérre a munkaadó is fizet be.
Az egyéni járulék is változott az évek alatt, a két végletet nézve: 2002-ben még 11 százalék volt, jelenleg 18, 5 százalék. Az szja ugyanebben az időszakban 20 százalékról 15 százalékra mérséklődött a minimálbérnél. A nettó és bruttó bérek aránya 2012-ben jókorát zuhant, 65, 5 százalékra esett az előző évi 77, 7 százalékról. Ezt az okozta, hogy 2012-ben teljesen eltűnt az adójóváírás (ebben az évben a járulékok minimálisan, egy százalékkal nőttek, és azóta változatlanok). A mérsékelt emelkedés 2016-tól az szja-csökkentésnek köszönhető, ekkor lett 16 helyett 15 százalék. Egyre többet vesz el a minimálbéresektől, hogy már nem nullázódik le az szja-juk, 2019-ben a havi adófizetés 22 350 forint, ami éves szinten 268 200 forintot tesz ki. Összességében az évek során több mint 1, 8 millió forintot vitt el az szja, ennyit veszítettek tehát az adójóváírás kivezetésén a minimálbéresek. Azt is megnéztük, hogy a minimálbérből levont szja az egyes években hány havi minimálbérnek felelt meg. A nulla után kiugró a 2012 és 2015 közötti időszak, amikor 16 százalékos volt az szja, és 2, 9 havi nettó minimálbérnek megfelelő összeget vontak el jövedelemadó címén éves szinten a legkisebb keresetűektől.
Online Számla 2. 0 (x) 2020. június 23. Július 1-je egy fontos mérföldkőnek látszik a számlaadat-szolgáltatás szempontjából. Részlet az Adó szaklap írásából. Törvényi szintre emelkedett a gödi modell A Kormány különleges gazdasági övezetnek nyilvánítja annak a beruházásnak a helyszínét és közvetlen környezetét, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja. NAV-figyelő, 25. hét: a NAV bemutató kisfilmmel segíti az Online Számla regisztrációt 2020. június 22. Szeptember 30-ig mellőzheti a NAV a mulasztási bírság kiszabást, ha megtörtént az előzetes regisztráció. Itt a nyár, kezdődik a diákmunka szezon.