Amennyiben a magánszemély tulajdonosoknak a bérbeadásból származó jövedelme nem kifizetőtől származik, akkor a bérbeadónak kell a negyedévet követő hó 12-ig kell az adóhatóság felé történő adófizetési kötelezettségét teljesítenie. A Kft. tulajdonában lévő épületrészt a könyveiben a Sztv. 26. § (2) bekezdése alapján a tárgyi eszközök között kell kimutatnia. A társaság könyveiben szereplő épületrésznek a bekerülési értékére a Kft. számviteli politikájában meghatározott mértékkel – figyelembevéve a Sztv. 52. § (6) bekezdésének rendelkezéseit is – értékcsökkenési leírást érvényesíthet. 2008. decemberi állapot szerint. Hogy teljes egészében elérje ezt a cikket, Saldo tagnak kell lennie. Mi az a Saldo tagság?
Az általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében két magánszemély és egy Kft. közös tulajdonában lévő üzleti célú épület közös bérbeadása esetén adóalanynak – a tulajdonostársak helyett – a tulajdonostársak közössége tekintendő. A tulajdonostársak közössége forgalmi adó szempontjából önálló adóalanynak minősül, ezért tevékenységét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art. ) 16. § (1) bekezdése alapján külön adószámon végezheti. Az adóalanyiságához fűződő jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége a tulajdonosok-, illetve az adóhatóság által kijelölt képviselő útján gyakorolja. A tulajdonostársak közössége a bérbeadási tevékenységgel összefüggő számlázási kötelezettségét a bérlő felé önálló adóalanyként teljesíti. A bérleti díj áfa rendszerbeli megítélésére két lehetőség adódik: 1. Főszabály szerint az Áfa tv. 86. § (1) bekezdésének l) pontja alapján a bérleti díj összege mentes az adó alól, vagy 2. a tulajdonostársak közössége választása-, valamint az adóhatóság felé történő bejelentése alapján a bérleti díjat adókötelessé teheti [Áfa tv.
Az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához értelemszerűen a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy adásvétel esetén a tulajdonos rendelkezési joga mellett, illetve annak ellenére a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. Ez az adásvétel jogcímén kívül történő értékesítéssel megkerülhető ugyan, de kérdés, hogy van-e olyan vevő, aki az ingatlanban csupán tulajdoni hányadot szeretne vásárolni? Amennyiben nincs olyan vevő, aki az ingatlan meghatározott tulajdoni hányadával beérné, vagy a testvérük nem él elővásárlási jogával, illetve más megállapodás sem születik Önök között, akkor érdemes szem előtt tartaniuk, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti a bíróságtól. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, az ingatlant értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani.