A határidőn túl, vagy nem beadott házi feladatok nulla pontosnak számítanak. A jegy kialakításánál a három házi feladatra kapott pontokból a két legjobb számít. A házi feladatokat pótólni, illetve javítani nem lehet. Az első zárthelyi 60 percig, a második zárthelyi pedig 90 percig tart. A második zárthelyiben a kijelöltön túl az első zárthelyi anyagára vonatkozó kérdések is lehetnek. Az első zárthelyire maximum 40 pontot lehet kapni, a másodikra maximum 60 pontot. A meg nem írt zárthelyi nulla pontos. A félévközi jegy a két legjobb házi feladat és a zárthelyik pontszámainak összege alapján a következő lesz: 0-58 pont: elégtelen (1), 59-71 pont: elégséges(2), 72-84 pont: közepes(3), 85-97 pont: jó (4), 98-120 pont: jeles (5). b. A vizsgaidőszakban: nincs c. Elővizsga: nincs 11. Pótlási lehetőségek A zárthelyik közül egy eredménytelen (meg nem írt vagy az első zárthelyi esetében 18 pontnál, a második esetében 27 pontnál nem nagyobb pontszámú) zárthelyi pótlására, illetve bármelyik eredményes (első zárthelyi esetében legalább 19, a második esetében legalább 28 pontos) zárthelyi javítására a szorgalmi időszak utáni pótlási héten van lehetőség.
Tekercsek Spirál alakban csévélt vezetők. Az elektromos áram áthaladásakor mágneses tér veszi körül. Az áramerősség változtatásával megváltozik a tekercs mágneses tulajdonsága. A tekercseket a leadók és a vevőkészülékek rezgőköreiben alkalmazzák. Az áramkörökben fojtótekercsként működnek. Kondenzátor Elraktározza az energiát. A kondenzátort két fémlap képezi, amelyek között szigetelőréteg van. A váltakozó áram áthaladhat a kondenzátoron, míg az egyenáram nem haladhat át. Az áram áthaladásakor a kondenzátor ellenállásként működik, amit kapacitív ellenállásnak neveznek. A nagy kapacitású kondenzátor az áram szűrésére, az egyenirányítóból kimenő áram teljes egyenirányítására szolgál. Így érhető el az állandó egyfeszültség. Aktív elektronikus elemek Az aktív elektronikus elemek egyenirányítóként vagy erősítőként működnek. Ide tartoznak a: diódák, tranzisztorok, és az integrált áramkörök. Az első alkatrészek, amelyekkel szabályozni lehetett az áram folyását, az elektroncsövek voltak (légüres üvegcsövek).
Fazorábrák. Teljesítmények szinuszos áramú hálózatokban: hatásos, meddő, komplex, látszólagos teljesítmény, teljesítménytényező. Teljesítményillesztés. 21-22. előadás (11. hét) Átviteli karakterisztika fogalma és ábrázolása. Logaritmikus mértékegységek és mennységek. Bode- és Nyquist- diagram fogalma. Kétkapu karakterisztikák a frekvenciatartományban. Kétkapuk hullám- és reflexiós paraméterei. Kétkapuk lánckapcsolása, eredő karakterisztikák. 23-26. előadás (12-13. hét) Periodikus állandósult állapot vizsgálata: periodikus jel Fourier-sora; komplex, valós és módosított komplex Fourier-sor. Rendszer analízise periodikus gerjesztés esetén. Periodikus jelek jellemzői: definíciók, és meghatározásuk a Fourier-sor alapján. Hatásos teljesítmény számítása. 27-28. előadás (14. hét) Összefoglalás, tartalék. Segédanyagok Tankönyv Hans Wilhelm Schüßler: Netzwerke, Signale und Systeme: Systemtheorie linearer elektrischer Netzwerke (Tanszékről kölcsönözhető) Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek Dr. Fodor György (szerk.
Mindennapi életünkben rendszeresen használunk elektronikus áramkörökkel vezérelt készülékeket. Ezek az áramkörök elektronikai alkatrészekből épülnek fel. Az elektronikai alkatrészek meghatározzák, hogy az elektronok s velük az elektromos áram milyen módon folyhat át rajtuk. Az elektronikai alkatrészek lehetnek passzív és aktív elemek. Passzív elektronikus elemnek A passzív elektronikus elemnek nincs semmilyen egyenirányító vagy erősítő hatása az áramkörben. Ide tartoznak az ellenállások, a kondenzátorok és a tekercsek. Ellenállások A különféle anyagokban folyó áramerősségek különbözőek. Azt az ellenállást, amellyel egy meghatározott minőségű anyag akadályozza az elektronok áramlását, elektromos ellenállásnak nevezzük. Az ellenállásokat olyan anyagból készítik, amelyek akadályozzák az elektromos áram áramlását a vezetőkben. Lehetnek: állandó, változtatható és nemlineáris ellenállások. Az ellenállás értékét jelölhetik színes gyűrűkkel, de feltüntethető számjeggyel és betűvel is. Gyakorlat: Az ellenállás értékének meghatározása a táblázat alapján a színek segítségével.
Átvitel előtt a bináris nullákat és egyeseket szabványos csomagokba csoportosítják, majd kódolják az üzeneteket zavarok és illetéktelen behatolás ellen. Végül a logikai nullák és egyesek modulációja következik. A közvetítő médiumok lehetnek elektromos kábelek, optikai kábelek és elektromágneses rádióhullámok. Az üzenetcsomag vétele után az előbbi eljárás fordítottja következik: demoduláció és dekódolás, az üzenetcsomagok kibontása és az információk felhasználása. Az elektronika jelen van a mindennapi életünkben, pl. telefon, tv, porszívó, mosógép, számítógép, az iparban… Az elektronika, mint tudomány, az elektromos áram áthaladását tanulmányozza a légritkított téren (vákuumon), gázokon és félvezetőkön. Foglalkozik az elektronikus elemek tanulmányozásával és alkalmazásával is. Az elektronika fejlődése 1904 -ben kezdődött az elektroncső – dióda feltalálásával, John Ambrose Fleming készítette el. Ezután 1948 -ban a fejlődés felgyorsul a bipoláris tranzisztor felfedezésével. Ezért John Bardeen és Walter Brattain Nobel-díjat kaptak.
A Pierce-féle (ejtsd: pírsz) (a szemiotika atyja) jelfelosztás: Azon alapszik, hogy milyen alapon idézi föl a jelölő a dolgot, a valóságdarabot, amire vonatkozik, vagyis a jelölő-jelölt kapcsolat alapján. Ikon: Képszerű viszony, tényleges hasonlóság alapján idézi föl a jelöltet (pl. egy fénykép, a térkép, valaminek a tervrajza, alaprajza) Index: kapcsolatban, érintkezésben van a jelölő és a jelölt. Ez az érintkezés lehet ok-okozati, logikai, térbeli, időbeli (pl. a tűz indexe a füst, a vadé az erdőben a vadnyom, a láz a betegség indexe, az elpirulás lehet a szégyené, az izgatottságé, de akár a lázé) Szimbólum: csak társadalmi megállapodás, hagyomány (konvenció) alapján értelmezhetők a jelek. Pl. címerek, zászlók, a matematikai jelek Ilyen önkényesek a nyelvi jelek, kivéve a hangutánzó szavakat, amelyeket nyelvi indexnek kell tekintenünk. (vagy keverten indexikus és szimbolikus jeleknek) Ezek a jellegzetességek természetesen keveredhetnek, egy-egy jel lehet pl. keverten ikonikus és szimbolikus (pl.
0*2 7 +0*2 6 +1*2 5 +0*2 4 +0*2 3 +1*2 2 +1*2 1 +1*2 o = 0*128+0*64+1*32+0*16+0*8+1*4+1*2+1*1= (2 o =1) 0 + 0 + 32 + 0 + 0 + 4 + 2 + 1 = 39 Másik módszer: Bináris szám átalakítása 10-es számrendszerbe: 100111 1*2 5 +0*2 4 +0*2 3 +1*2 2 +1*2 1 +1*2 o = 1*32+0*16+0*8+1*4+1*2+1*1= 32 + 0 + 0 + 4 + 2 + 1 = 39 Az analóg áramkörök analóg jelekkel működnek – elektromos változásai és formái a természeti jelenségek leképzései. A digitális áramkörök digitális jelekkel működnek, amelyek kizárólag logikai nullák és egyesek kombinációi. Minden analóg jel átalakítható digitális jellé, erre A/D átalakító szolgál. D/A átalakító segítségével a digitális jelek visszaalakíthatók analóg jellé. A digitális távközlés az utóbbi években elképesztően gyorsan fejlődik, sok különféle távközlési rendszer jött létre. A digitális távközlési rendszerben az információt átvitel céljából feldolgozzák, majd valamilyen átviteli rendszerbe kerül. Vétel és visszaalakítás után az információ elsődleges formáját használhatjuk fel.
Pannon Egyetem, Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék A Tanszékről Back Elérhetőség Munkatársak Fogadóórák Oktatói oldalak Sajtó szoba Oktatás Hírek Villamosmérnöki szak Duális képzés Mentor program Műszaki és egészségügyi alkalmazások specializáció (MSc) Tantárgyak Témakiírások, követelmények Kutatás Kutatócsoportok Korábbi projektek Felhasználó Felhasználói név Jelszó Emlékezzen rám Elfelejtette felhasználónevét? Elfelejtette jelszavát? Kezdőlap Jelek és rendszerek - VEMIVIB112J Keresés Módosítás: 2020. január 06. VEMIVIB112J Az órán használt diasorok Jelek_Alapfogalmak Hatásvázlatok_átalakítása Diszkrét idejű jelek Frekvenciatartomány Zárthelyi eredmények és féléves értékelés További segédanyagok Irányítástechnika példatár Laplace-transformáció - táblázat z-transzformáció - táblázat Jelek_rendszerek_típus_kérdések
4. Nem nyelvi jelek: pl. KRESZ-táblák, füstjelek, testnyelv, tekintetnyelv, emberi gesztusok, állatok jelei stb. 5. Nyelvi jelek: A nyelv a legáltalánosabb jelrendszer, ami minden ember tulajdona. A nyelv felépülése: Jel + Szabály + Hagyomány A nyelvi jelek rögzítésére szolgál az írás: fő csoportok: fogalom-, szótag-, betűírás. Külön jelrendszerei vannak a tudományágaknak, pl. : fizika, kémia, matematika. 1. ) A nyelvi jel A jelölő (hangcsoport vagy betűsor) és a jelölt kapcsolatából áll. Jellemzői: a) konvencionális, megegyezésen alapul (kivéve a hangutánzó szavakat) b) egy közösség minden tagja elfogadja c) mindig egy rendszer része d) önmagán túlmutató jelentéssel bír e) elvonatkoztató jellegű 2. ) A nyelvi jel jelentése Két jelentésrétegből tevődik össze: a. ) denotáció: a szavak elsődleges jelentése, alapjelentése (pl. : ősz – a négy évszak egyike) b. ) konnotáció: a denotáció kiegészítése, másodlagos, származékos jelentés, a jelhez kapcsolódó, a jel által kiváltott asszociáció (pl.
A portállal és belépési problémákkal kapcsolatban Szalay Zoltán Attilát keresd!