Kezdetben a vasút a Kismaros -Szokolya – Királyrét – Adolf kúti rakodó vonalon haladt, egyetlen – Mária nevű – gőzmozdonyukat fával fűtötték. Fotó: Facebook/Királyréti Kisvasút Fejlesztések 1912-ben továbbfejlesztették a vasutat. Elkészült a Királyrét – Bajdázó szárnyvonal, amelynek elsődleges "célpontja" a kőbánya volt. Így már nemcsak a fát, hanem a hegység másik kincsét, a vulkanikus andezit kőzetet is sikerrel aknázhatták ki, és szállíthatták le a Börzsönyből. Ekkoriban fektették le a Kismaros – Duna-part rakodó és a Kismaros – Nógrádverőce vasútállomás közötti szárnyvonalakat is, ezzel megteremtve a gyors és olcsó továbbszállítás lehetőségét. A már meglévő vonalat felújították, és némi korrekciókkal már akkor lényegében a mai nyomvonalra került a pálya. Államosítás Az erdőbirtok, benne a vasút államosítása 1945-ben történt, ettől kezdve a Balassagyarmati Állami Erdőigazgatóság volt a terület kezelője. Többszöri átszervezés után 1970-től a vasút kezelője az Ipolyvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság (IEFAG) lett, amelynek jogutódja, az Ipoly Erdő ZRt.
A Triglav nevű gőzmozdony 2007-ben kiállításra került a kismarosi végállomás mellett. A vasút fő feladata a faszállítás lett. Az erdőbirtok és a vasút államosítása 1945 -ben történt. A további fakitermelés érdekében újabb szárnyvonalakat építettek az ( 1947 -es évben a Királyrét–Egyházbükk, az 1949 -es évben Egyházbükk–Hárs-patak). A menetrend szerinti személyszállítás 1954. május 26-án kezdődött. Ehhez kezdetben házi gyártású nyitott személykocsikat használtak, később tetővel látták el őket. Az 1950-es években MD–40 típusú dízelmozdonyokat állítottak forgalomba, mellettük a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962 -ben négy C50-es típusú mozdony érkezett a vasútra, üzembeállításukkal szűnt meg a gőzüzem. A vasutat 1976. június 6-án úttörővasúttá avatták. 1978 tavaszán a hirtelen hóolvadás, a nagy esők több helyen megrongálták a pályát, ezért üzemszünetet rendeltek el. A vasútra szükség volt, ezért 1979 -ben megkezdték az újjáépítést. A pályát ekkor építették át 760 mm nyomközűre. Síneket és egyéb anyagokat kaptak a Cegléd–Hantháza-vasútvonal bontásából.
A kisvasutakat mindenki szereti – változatosságot hoznak az erdei kutyagolásba. A gyerekeket kifejezetten könnyen rá lehet venni egy-egy nagyobb túrára, ha tudják, hogy a táv egy részét kisvasúton zötykölődve tesszük majd meg. Van pár egészen magától értetődő példa erdei vasútra: a hűvösvölgyi Gyermekvasutat, a lillafüredi, a kismarosi, de talán még a Zsuzsi névre keresztelt debreceni kisvasutat sem kell nagyon bemutatni senkinek. Viszont Csömödéren, Kaszón vagy éppen Mesztegnyőn vonatoztak már? Ugye, hogy nem? Magyarország leghosszabb kisvasútja Csömödéren A Zala dombjai között zakatol az ország leghosszabb erdei vasútja, amelynek központja Csömödéren van. Budapestről vasúton átszállással, közúton pedig több mint két és fél óra alatt érhető el. Méretén kívül attól különleges ez a kisvasút, hogy hazánk többi keskeny nyomtávú vasútjaival ellentétben itt a teherszállítás nem, hogy nem állt le, de napjainkban is virágzik. A Lenti Termálfürdő mellől indul a kisvasút Fotó: Lenti Termálfürdő és Szt.