Hol nem figyelek az ösztöneimre? Visszaesnék-e legszívesebben a régi szép időkbe? Miféle búvóhelyeket és menekülési utakat hagytam nyitva? Van-e olyan érzés a hasamban, hogy hamarosan áttörés vagy összeomlás következik?
A köldöksérv a gyermekgyógyászat szakterületéhez tartozik, bár a felnőttkori sérvek 5 százalékát is köldöksérvek teszik ki. Az ember első sebe újra felfakad, a hasizmok engednek a belső nyomásnak, és már csak a rugalmas bőr tartja vissza a belet. Miután az, a hasüreg nyomása elől kitérve, behatolt a hasadékba, kívül lóg, egyfajta bőrből való hátizsákban, ami fej nagyságúra is megnőhet. Újszülöttek esetében erre két okból kerül gyakran sor. Egyrészt még friss a köldökseb, másrészt sírás közben gyakran úgy kerülnek nyomás alá, hogy nem "a fejük megy szét", hanem az ekkor még sokkal érzékenyebb hasuk pukkad meg. A sírással akarják felhívni magukra a figyelmet, és így akarnak áthatolni szűkös határaikon. Ha nem kapnak visszajelzést, akkor a fizikai nyomás az egyre dühösebb sírástól addig növekedhet, míg a leggyengébb ponton át nem szakad a gát. A nyomás a has összeszorításának segítségével a saját falak ellen és főként a világ hajdani kapuja ellen irányul. Ezzel egy régi út nyílik meg újra, amelyet a fejlődésnek tulajdonképpen le kellett volna zárnia.
Az erőkifejtés megszűnése után azonban a normál méretére záródó sérvkapun keresztül már nem tud visszacsúszni a hasüregbe. Ha a szorító sérvkapu miatt károsodik a kizáródott szerv vérellátása, és a tömlőben lévő bél esetleg elhal, annak súlyos, életveszélyes állapot lehet a következménye. Ilyenkor a sérvtartalom életképességét veszélyeztető keringési zavar rendezése érdekében azonnali műtéti beavatkozásra van szükség. Forrás - Lágyéksérv Lágyéksérv: képtelen voltam hozzáedződni a feszültséghez, a terheléshez, valami "megszakadt" bennem, önvádra való hajlam, túlzott elbizakodottság "A lágyéksérv jelzi, hogy képtelen vagyok többé elviselni egy nyomást, valamilyen megterhelést. " Túl nagy feladatokra vállalkozunk, túl magas követelményeket állítunk magunk elé. Nem veszünk tudomást saját gyengeségeinkről, teljesítőképességünk határairól. "E betegség bizonyos esetekben egyéni elbizakodottságra vagy önostorozásra való hajlamra utalhat. " A lágyékcsatornába kerülő oda nem illő szerveket a sérv elnyomhatja- "határ és birtokviszonyok figyelmen kívül hagyása".
Ez regresszív hajlamról árulkodik, a korábbi viszonyokhoz való visszatérés vágyáról, ahol a gyermeknek még nem kellett annyit kínlódnia, a nyomás még nem volt olyan nagy, és főleg az ellátás helyzete volt összehasonlíthatatlanul magától értetődőbb. Ha egy felnőttnek lesz köldöksérve, akkor a viszonyok alapjában véve ehhez hasonlóak. Az ember archaikus érzelemvilágában észrevétlenül nyomás alá került, és valamilyen alapvető szükségletet, mint az éhség (rejtettségre és védelemre, anyagi ellátásra vagy hatalomra) nem tud kielégíteni. Egyéb nyomóeszközök hiányában a has szorításával próbál megszabadulni túlnyomásától, és közben egy régi, jól bevált irányba tör. A kiutat tudattalanul a régi szép időkbe való visszavonulásban keresi, amikor még minden sokkal jobb volt és főleg magától ment. Azt kell megtanulni, hogy tudatosítsuk magunkban az egzisztenciális nyomást, és engedjünk neki. Arról van szó, hogy új tereket kell megnyitni, más utakat járni és közben a múlt ismerős tapasztalataira támaszkodni.
Az ösztönt követve, az élet anyagi bázisának központi témájában kell törekedni az áttörésre. Jellemző, hogy a köldöksérv – a túlsúlytól és más fizikai terhelésektől támogatva – a 40. és 50. életév közötti nőket éri el. Fiatalabb korban a terhesség is előkészítheti az utat. A testi megerőltetések azt mutatják meg, hogy mennyire kell kínlódnia az érintettnek azért, hogy biztosítsa létfenntartását, a túlsúly elárulja, hogy milyen nehezen viseli saját léte terhét, a terhesség, pedig alkalmas arra, hogy felfakassza a saját születéséhez kapcsolódó sebeket. Ezen kívül általa az egzisztencia biztosításának tisztázatlan kérdései kétszeresen is aktuálissá válnak. Ha a materiális ellátás problémája a változás korában még nyitott, amikor már tulajdonképpen külsőleg biztosított területen kellene végbemennie a lelki hazatalálásnak, akkor nagyobb az esély arra, hogy egy áttörésre tegyünk fel mindent, illetve, hogy tudatosítsuk az ellátás iránti nyomatékos kívánságot. Ha ezt a szükségszerűséget kiszorítják a tudatból, akkor a testben "sikerül" az áttörés.
A lágyéksérv jelzi, hogy képtelen vagyok többé elviselni egy nyomást, valamilyen megterhelést. De magában foglalhatja a célzást is: valami régi, valami túlhaladott eltört bennem. E betegség bizonyos esetekben egyéni elbizakodottságra vagy önostorozásra való hajlamra utalhat.. Összefoglalva: Lágyéksérv – képtelen voltam hozzáedződni a feszültséghez, a terheléshez; valami "megszakadt" bennem; önvádra való hajlam; túlzott elbizakodottság. Bárhogy legyen is, egy "szakadás" mindig megköveteli a terhelő nyomás megszüntetését. Ennek egyik módja, ha az ember gyökeresen megváltoztatja az élet dolgaihoz való viszonyulását. A bennünk rejlő teremtőerő helytelen irányba tért, így készen kell állnunk arra, hogy életünket újra végiggondoljuk, megpróbáljunk választ keresni az alapvető kérdésekre, például életünk értelmére, sajátos feladatunkra. Meg kell vizsgálnunk, mennyiben lenne kívánatos módosítanunk eddig követett életutunkon.