A párizsi egykori Hôtel de l'Europe-nál (ma Quality Hotel Opéra Saint-Lazare) leplezik le a róla készített domborművet 2008-ban. A Párizsi Magyar Intézet javaslatára készített alkotást a költő születésének 131. évfordulója alkalmából a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM) ajándékozza a szállodának. () Ady 1904 és 1911 között hétszer járt Párizsban, hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott ott. Budapestet megkerülve érkezett oda; a magyar fővárost nem szerette - ha Pesten él, félreeső szállodákban lakik, később már színházba és kávéházba sem igen jár. Párizsban sem keresi a művészkörök ismeretségét, a társasági életet Léda sem kedveli. Alighanem Szerb Antalnak sikerült elsőként megfejtenie Ady Párizs-élményének igazi indítékát ( sulinet): Nem a francia szellem váltotta ki azt a mély megrázkódtatást, amit Ady számára Párizs jelentett. Párizs neki elsősorban a Nagyváros volt... A polgárosztály újonnan felszentelt bajnokát semmi sem igézte meg annyira, mint a nagyváros nagyvárosiassága.
Éhesek, elszántak, kíméletlenek és pokolian furfangosak. Főképpen pedig nem tartja féken őket a hozzátartozás egy nagy, nemes történelmi kultúrához. Ha a Binet-Valmer könyve egy kicsit fiatalos és túlzó is, de indokolt és időszerű könyv. Sok-sok eleven arcra ismer reá belőle az ember. Orosz politikusokra, akik abból élnek, hogy száműzötteknek hazudják magukat. Szmirnai bankárokra, akik minisztereket vásárolnak. Román költőnőkre, portugál álnábobokra, amerikai szélhámos-fölfedezőkre. Még tudós-székben is ülnek görög kalandorok és ami sok, az sok. Párizs keservesen fizet meg azért, hogy az egész világnak tetszik. Általában a kalandoregyéniségek sikereire van úgyis berendezve ez a mai polgári társadalom. És szegény Párizsba éppen a legügyesebb, legéhesebb, legvadabb kalandorok jönnek széles e világból. No és a görögök éppen, akikért Byron meghalt. Akikért valamikor Európa legjava volt filhellén. Ezekben nyert csak igazán zsidókat a világ. Egyik párizsi revü például arról írt cikket, hogy már Amerikát is ellepik a görög kalandorok.
A Párisban járt az Ősz című vers 1906 augusztusában keletkezett Párizsban, s az 1907-es Vér és arany című kötet A Halál rokona című első ciklusában kapott helyet. Ez az egyik legismertebb és legszebb költemény Ady halál-motívumot tartalmazó versei közül. A költő még csak 29 éves volt, amikor ezt a verset írtra. Messze járt még az öregkortól, mégis sokat foglalkozott a halál gondolatával, mert egy súlyos betegség gyötörte. Tisztában volt azzal, hogy az életmódja nem más, mint lassú öngyilkosság: önpusztító, egészségtelen életet élt. Olcsó szállodákban lakott, nappal aludt (erős altatószerek, általában veronál segítségével), éjszaka pedig baráti társaságban járta a várost és mulatozott. Rengeteg alkoholt fogyasztott és felelőtlen testi kapcsolatokba bonyolódott (ami miatt nemi betegséget is kapott). Egészsége fokozatosan romlott, és időnként megrémült a saját leépülésétől, ezért sokat foglalkoztatta a halál gondolata. Állandóan lehangolt és rosszkedvű is volt, mert folyton úgy érezte, a halál a nyomában jár, és ez arra késztette, hogy még felfokozottabb életet éljen.
Ady Endre �sszes k�ltem�nyei Tartalom �letrajzi adatok �J VERSEK V�R �S ARANY AZ ILL�S SZEKER�N SZERETN�M, HA SZERETN�NEK A MINDEN-TITKOK VERSEI A MENEK�L� �LET MARGITA �LNI AKAR A MAGUNK SZERELME KI L�TOTT ENGEM? A HALOTTAK �L�N AZ UTOLS� HAJ�K VERSEK M�G EGYSZER A K�TETEKBEN MEG NEM JELENT Ady Endre (1877-1919) Bet�rendes versjegyz�k A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z