A rendszerváltás után a telep a hulladékokkal együtt a Hajdukomm Kft. tulajdonába került. 2008-tól a hatóság többször is felszólította a tulajdonost a hulladékok elszállítására, aminek nem tett eleget, így a céget elkezdték felszámolni. A felszámolás eredményeképp mind a lászlóházi telep, mind a Hajdukomm Kft. debreceni veszélyeshulladék-égetője 2010-ben a Chase Corporation Kft. -é lett, akik vállalták a szállítást és bankgaranciát is adtak. A cég 2012-re el is szállíttatott kb. 2600-2700 tonnányi hulladékot, ám a telepen még ekkor is körülbelül 2300 tonna maradt, mert mint kiderült, korábban sokkal többet halmoztak fel, mint amennyi a nyilvántartásban szerepelt. A cég nem tudta folytatni a telep megtisztítását, így a Chase Corporation Kft. is felszámolás alá került, a hulladék pedig egyre rosszabb állapotban a telepen maradt. A Terepszemle Stúdió helyi környezetvédelmi szervezet 2014. január 8-án hatósági eljárást kezdeményezett és felhívta a sajtó figyelmét az áldatlan állapotokra. A Greenpeace munkatársai 2014. január 9-én [4] a helyszínen dokumentálták a kialakult helyzetet és mintákat vettek.
2015 februárjában a telephelyen túl, a Hortobágyba folyó csatornákból vett hét mintát a Greenpeace felkérésére a debreceni Isotoptech munkatársa. [5] A cink szintje mind a 7 mintában a 200 mg/kg-os határérték fölött volt, egy esetben 1117 mg/kg mennyiségben. A nikkel szintje 4, míg a krómé egy esetben volt a határérték felett. Ezen anyagok a galvániszap szennyezői közül a legkönnyebben terjedő anyagok. Cink: létfontosságú elem az élővilág és az ember számára, ám nagyobb mennyiségben egészségügyi kockázatot jelent és mérgező az élő szervezetekre. Ionja az enzimműködést befolyásolja. A felszíni vizek cinkszennyezése pedig káros a növényzetre. Nikkel: lehetséges rákkeltő anyag. Erősen izgató, emiatt a bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltja ki. Hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat. Ártalmas a vízi élővilágra is. Króm: a három vegyértékű króm szükséges a szervezet számára, csak nagyobb mennyiségben toxikus, másik formája azonban, a hat vegyértékű króm daganatkeltő, mérgező anyag.
Veszélyes hulladék szállítás Budapest (1 - 10 találat)... környezetvédelmi tanácsadó és -szakértő szolgáltatásaink egészítik a ki. Tevékenységünk kiterjed a veszélyes -, a bizalmas-, az ipari speciális hulladékok szállítására, kezelésére. Cégünk szolgáltatás rendszerei teljes... Az egy olyan online keresletrendszer, melyben a hulladékszállítással és ártalmatlanítással foglakozó cégek ajánlatai közül választhatja ki az önnek legmegfelelőbbet.... szállítás, hulladék ártalmatlanítás, újrahasznosítás, veszélyes hulladék,...... kezdte meg működését. 20éve nyújt teljes körű szolgáltatást a veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésében, mint szállítás, begyűjtés, ártalmatlanítás.
Vidéki lomtalanítás esetén díjaink telephelytől telephelyig értendők 130ft/km díj. LEGÁLIS! Nem kell tartania bírságtól vagy attól, hogy régi tárgyai illegális lerakóhelyen kötnek ki, vagy a sarkon túl köszönnek vissza! Legális módon eltüntetjük a feleslegessé vált holmijait, elfogadható áron, precíz munkával, diszkrécióval, garanciával.
A nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosítása nem csak a hatékony hulladékhasznosítás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hanem a talajszerkezet javítása és a növények tápanyag-utánpótlása szempontjából is. Tehát ami az egyiknek hulladék, a másiknak értékes tápelem. Milyen hulladék helyezhető ki mezőgazdasági területre? Hulladéknak azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek és a keletkezésük helyén (mezőgazdaság, üzemek, háztartás stb. ) feleslegessé váltak, tőlük birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Magyarországon évente 70-75 millió tonna hulladék keletkezik. Ebből közel 35 millió tonna mezőgazdasági eredetű, és kb. 25 millió tonna nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék. A számokból is látszik, hogy milyen fontos a hatékony hulladékgazdálkodás, hogy minél több formáját találjuk meg a hulladékok hasznosítási módjának. Egyik hasznosítási megoldás lehet a nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági területen történő felhasználása.
Az oldalon megjelenített adatok csupán tájékoztató jellegűek. Az esetleges hiányosságokért vagy hibákért az oldal üzemeltetői nem vállalnak felelősséget. Kapcsolat | Adatvédelem
Fotók a helyszínről A Greenpeace 2014-es mintavételezése: A terület 2015-ös állapota: Milyen szennyeződés van a területen? A Hortobágyi Nemzeti Park tőszomszédságában megbújó, romos méregtelepről a veszélyes hulladékot már elszállították, a terület szennyezettségének felmérése és kármentesítése azonban még hátra van. A telepen 2300 tonnányi hulladékot tároltak, amely 90 különböző, kiemelten veszélyes anyagból állt [1]. Többek között ciánvegyületek, galvániszap, triklór-etilén, klórozott oldószerek, festék, olajsár, ipari sók voltak a rossz állapotú hordókban, tárolókban. A vegyi anyagok egy része kiömlött, így a szennyeződések feltételezhetően a talaj a mélyebb rétegeibe is lejutottak. Milyen hatásai lehetnek ennek a környezetre és a környéken lakókra? A szennyeződés elsősorban a terület természeti környezetét károsíthatta. Az oldalfal nélküli, később fóliával körbekerített telepről a szél könnyen elhordhatta a por vagy gőz formájú mérgeket az út másik oldalára, amely már a Hortobágyi Nemzeti Park területe.
A kérelemhez mellékelni kell a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervet, vagy a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi tervet, amelyet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készíthet el. A talajvédelmi terv kitér a hulladék összetevőire, beltartalmi értékeire, és arra is, hogy azt képes-e befogadni a kihelyezéssel érintett terület. A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetében csatolni kell a kérelemhez a földhasználó és tulajdonos hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója vagy tulajdonosa. A talajvédelmi hatósági eljárás díja 60. 000 Ft, amelyet a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. A fizetés módjáról itt talál információt. Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.