[3] A fizetési kötelezettség akkor szűnik meg, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít vagy egyéb jogcímen jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség megszűnéséről a NAV szintén értesítést küld. A fizetési kötelezettséget a "NAV Egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számla" megnevezésű, 10032000-06055826 számlaszámú, 408-as adónemkódú költségvetési számlára kell teljesíteni. Ha a kötelezettség előírására visszamenőlegesen, 2020. előtti időszakra kerül sor, akkor az erre az időszakra vonatkozó járulékot a 124-es adónemkódú ("NAV egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla"), 10032000-06056229 számú költségvetési számlára kell teljesíteni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése esetén a magánszemély egészségügyi szolgáltatásokat vehet igénybe, amiről részletes tájékoztatást olvashat a NEAK honlapján [4]. Ha ellentmondás van a NAV értesítése és a magánszemély biztosítotti jogviszonyára, vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen fennálló jogosultságára vonatkozó dokumentumai között, akkor egyeztetést kezdeményezhet - a NAV lakóhelye szerint illetékes adó- és vámigazgatóságánál, ha biztosítási jogviszonya van (például munkaviszony), vagy lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületénél, ha egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult (például nyugdíjas, diák).
3. Járulékhátralék Ha a magánszemély nem fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét követő időszakra vonatkozóan keletkezett hátraléka meghaladja a 46 260 forintot (az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát), [ 5] akkor nem vehet igénybe térítésmentesen egészségügyi szolgáltatást. Ebben az esetben a NEAK a társadalombiztosítási azonosító jelet (tajszám) érvényteleníti. Ezután legkorábban a tartozás megfizetése utáni naptól lesz újra érvényes a tajszám. Ha a magánszemély méltányolható gazdasági vagy személyes okból nem tudja határidőre befizetni járulékát, fizetési kedvezményt kérhet a NAV-tól. Kérheti a fizetési kötelezettség halasztását, részletekben történő megfizetését, mérséklését vagy elengedését. A fizetési kedvezmények részletes szabályairól a NAV honlapján elérhető 30. 1. számú információs füzetben olvashat. () [1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: új Tbj. )
- hirdetés - Azok a tanulók, akik szeptembertől nem folytatták a tanulmányaikat, valamint munkát sem találtak még, saját maguk kell, hogy fizessék az egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz a TB-t. Ha valakinek megszűnt a tanulói vagy hallgatói jogviszonya és még nem dolgozik, fizetnie kell a TB-t. Így van ez akkor is, ha az illető sikeresen államvizsgázott, de a diploma még nincs a kezében. Akik idén tavasszal fejezték be a középiskolát, egyetemet vagy főiskolát, október 31-ig érvényes a diákigazolványuk, ezután még 45 napig jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Ennek értelmében december 16-tól kell fizetniük a TB-t. Ehhez a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) valamelyik ügyfélszolgálatán kell bejelentkezniük. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2019-ben 7500 forint (250 Ft/nap), amelyet a bejelentkezés időpontjától havonta kell fizetni. 2020-ban a TB összege havi 7710 forintra emelkedik majd. Ha a továbbiakban is értesülni szeretne a témában, akkor lájkolja az OrosCafé Facebook-oldalát.
45. § (3) bekezdés [2] új Tbj. 25. § (3) bekezdés [3] új Tbj. 71. § (2) bekezdés [4] [5] A T/10856 sz. törvényjavaslat alapján
Az egykulcsos járulék bevezetésének következménye, hogy némiképp egyszerűsödik az adminisztráció, ugyanakkor gyakorlatilag minden biztosítottnak 18, 5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie járulékalapot képező jövedelme vonatkozásában – kivéve, aki saját jogú nyugdíjasként látja el feladatát. Azoknál a jogviszonyoknál, ahol eddig nem kellett például munkaerő piaci járulékot fizetni, ez 1, 5%-kal magasabb járulékfizetési kötelezettséget jelent (pl. : megbízott, ha a megbízási jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelme alapján biztosítottnak minősül), ugyanakkor ezáltal az érintett személyek álláskeresési támogatásra szereznek jogosultságot. Az új Tbj. alapján járuléknak minősül: a társadalombiztosítási járulék (18, 5%), a nyugdíjjárulék (10%), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint a táppénz-hozzájárulás.
A NAV az új számlaszámon továbbra is automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a kötelezetteknek ezzel kapcsolatban teendőjük nincs. A NAV minden érintettet külön tájékoztató levélben értesít a változásokról, melyhez mellékelten megküldi a befizetéshez szükséges, új számlaszámot tartalmazó csekket is. 2. Információk a 2020. július 1. után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőknek Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. július 1-jétől is havi 7 710, illetve napi 257 forint [2]. Ha a fizetési kötelezettség nem teljes hónapra vonatkozik, akkor a fizetendő összeg a kötelezettség napjainak száma és a 257 forint szorzata. A kötelezettséget a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az adószámlán és erről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek – a korábbi gyakorlattól eltérően – a fizetési kötelezettségét főszabály szerint nem kell bejelentenie a NAV-hoz, arra a továbbiakban csak kivételes esetekben van lehetőség.
Jelenleg ezekre a jövedelmekre az egészségügyi hozzájárulást csak addig kell megfizetni, amíg egy adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék és a 14%-os egészségügyi hozzájárulás együttes összege el nem éri a 450. 000 Ft-ot. A törvény szerint a korlát úgy módosul, hogy addig kell csak megfizetni ezen jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót, amíg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes szociális hozzájárulási adókötelezettség alá eső jövedelmek összege (a korlátba a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelmek nem számítanak bele). Számpéldával szemléltetve és a 2018-as minimálbér összegét alapul véve (138. 000 forint), amennyiben az éves szinten számított összevonandó adóalapba tartozó jövedelem eléri a 3. 312. 000 Ft-ot, a mostani 450. 000 forintos felső határ helyett a kötelezettség 645. 840 forintra emelkedik. Ugyanakkor amennyiben a szocho mértéke a várakozásoknak megfelelően csökkenne, illetve a minimálbér pedig nőne, ez az összeg is bizonyára módosulni fog még 2019-től.